Elkészült a basszgitár hangszóróm!

Az úgy volt, hogy Balogh Laci kollégámtól kaptam egy dobozt, amin még ő zenélt sok-sok évvel ezelőtt. Szereztünk bele két hangszórót, aztán nagy szünet következett. Két hete aztán felgyorsítottam az eseményeket, megtöltöttem a ládát a két hangszóróval, és kipróbáltuk. Egész rendes hangja volt, valamint megállapítottuk, hogy nyitva kellene hagyni a hátulját, úgy mélyebbre menne, mert a doboz egy kicsit szűk a két motornak.

a kész doboz

Hazavittem hát, és elkezdődött a fúrás-faragás. Először szétszedtem egészen. Meg kellett erősíteni az előlap felfüggesztését, mert nem tömített körben, és a nehéz előlapot sem bírta el. Támasztó keretet kapott 30x40-es lécből, erre lesz felcsavarozva az előlap.

A doboz szépen elkészített darab volt, de egy kicsit beszáradtak már a csapolások, ezeket parkettaragasztóval és ékekkel kitöltöttem, valamint a sarkokat is megerősítettem. A képen már látszanak az új belső keretlécek is. Új, profi hordfüleket is kapott.

kész a csupasz keret

Az előlapon helyet kapott még egy középmagas sugárzó is, mivel az első próbáknál kiderült, hogy bár a hanghoz kell a csattogás is, ezt a nagy hangszórók már nem produkálják. Csütörtökön még az utsó pillanatban sikerült leszaladni Fehérvárra, ahol is találtam "post-Videoton" 160W-os zárt kosarú hangszórót. Ez lett a közép. A hangváltója nincs túlbonyolítva: 3 db 4,7 µF-os fóliakondi párhuzamosan :)

A doboz megjelenését amúgy az Orange ihlette, csak itt most nem az egész doboz, hanem csak a hangszóróselyem mögötti előlap lett narancssárga. A képen még a festés közben, az alapozás után látható az előlap. Sajna a közép berakásakor kicsit trükközni kellett, mert "tisztán" nem fért el a helyén, vagyis kicsit ki kellett harapni a hangszóróselyem-tartó keretből is. De így még jobban is tetszik a design.

szárad az alapozó

Lábakat is kapott a doboz, a próbánál ugyanis egyszerűen elkezdett vándorolni a szobában a zene ütemére. Az meg mégsem járja, hogy folyton a hangszóróm után szaladgáljak (mert csak a telefonfülkék visszahívhatóak)...

lábakat is kapott

A hátulján középen hagytam egy rést. Ez egyszerű "szemre" nyúlás volt, a "nagyok" dobozainál ugyanez a trükk eljátszódik. Lehetett volna todományos alapossággal is eljárni, de itt most nem volt hozzá kedvem. Végül majd úgyis kiderül, hogy jól szól-e.

a reflexnyílás

Itt egy kicsit közelebbről is megszemlélhető a bekötés és a doboz belseje. Kapott finom puha csillapító anyagot is a reflexiók csökkentése érdekében. Az meg, hogy bele lehet látni, csak külön érdekessége a konstrukciónak.

A borítás egyébként speciális hangfalbevonó filc. Ez az anyag viszont nagyon bejött. Könnyű vele dolgozni, szépen felragad a dobozra, könnyű hajtogatni, egyszerű szabni, és még jól is néz ki. Sokkal többet szívtam volna a műbőrrel, és még nem is lenne ilyen szép :)

a bekötés és a "hangváltó"

Ma estére aztán megszólalt a doboz. A magas elé eleinte kevésnek bizonyult egy 4,7 µF-os kondi, ezért hármat párhuzamosan kötöttem. Így már szép. A mélyek pedig egyszerűen mélyek. Nem győztem este élvezkedni. :) Meg is fájdult a hátam a sok gitározástól :(

A reflexnyílással azért még lehet kísérletezni, de alapvetően nincs elrontva a dolog.

Egy baj van: most már erősítőt is kell gyártani hozzá ;)