Egy darabka Párizs költözött az életembe.

Caillebotte - Párizsi utca egy esős napon

"Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem."

Valójában nem volt sem kánikula, sem halk lombok. Igazából semmi romantikus nem volt, valahol mégis az. Mert nem lehet nem romantikus, ha a szobában gyertya ég, ha minden tárgynak, ami körülvesz, saját meséje van, ha minden mozdulat szavak nélkül is beszél.

Egyszer láttam már Párizst. Szürke volt, mint Eiffel acélja, zajos, mint a Nyugati pályaudvar, és nem akart előbújni belőle a romantika, pedig fényesen szikrázott a Torony, és a Moulin Rouge szélmalmának lapátjai is buzgón kavarták a levegőt. Soha annyi rosszul öltözött embert, soha annyi bezárkózott lelket. A híres-hírhedt Szajnapart sem csábít semmire. És akkor, ott, a Diadalív árnyékában minden csak díszlet volt. Egy kopott, lejátszott opera díszlete, amelyre már alig váltanak jegyet, amelyet holnap le is vesznek a műsorról. És Párizs ezzel be is került a Nagy Fotóalbumba, az album pedig a polcra. Ott porosodik azóta is, magányosan, lélektelenül.

És akkor egy mai gramofonon egyszer csak megszólal egy dal. Franciául énekel. A poros díszlet sarkában feláll a Bajazzo, és mesélni kezd. Hangjában életre kel a padlásszoba, a szél meglebbenti a függönyt, és feltárul egy sors. Egy huszonéves történelem, mely keresztülvándorolta Európát, látta a csillogást és látta a mocskot. Akinek dalolt a Montmartre és akit kiköpött a csatorna. Akinek édes a sör, és akinek nem savanyú a szőlő. Aki nagyon sokfelé kereste az utat, és az út hazáig vezetett. A történet végtelen, de nem bánom, mindig is szerettem a meséket. Főleg az igazi meséket, mert mindig egy valódi sztori a legizgalmasabb, a legfordulatosabb. Megelevenedik az idő, értelmet kap a stoppolt zokni, és még Marie is ránk kacsint cinkosan, feslett-ártatlanul. Én csak hallgatom, elringat a mese, és közben azt kívánom, hogy soha ne érjen véget...

És lassan-lassan, mint ahogyan leporoljuk a rég szekrény mögé csúszott kartonlapocskát, előtűnnek és kitisztulnak a párizsi képeslap színei.