Ha volt már valaha megrázó zenei élményed, akkor ugorj.

Ha nem volt, akkor sétálj egy kicsit a belvárosban, és könnyűszerrel rátalálsz a bőröndjén láb-csörgődoboló tubás fickóra (csak fülelj bele a züllött városi ájerbe, és menj a hang után).

Tegnap este a Keleti előtt ülve az egyetemes zenetörténet számára is halhatatlant (sajnos nem hallhatatlant) alkotott: eljátszotta a Székely himnuszt háromnegyedben!

GRRRRR!